Magyar költő, ejtőernyős

Szenes Hanna 1921-ben született egy asszimilálódott zsidó családban, és egy protestáns magániskolában érettségizett kitűnőre. Habár abban az időben a zsidó tanulóknak háromszor annyi tandíjat kellett fizetniük, Szenes Hanna “csak” kétszeres díjat fizetett az oktatásáért, mert tehetséges tanulónak számított. 

Hanna 1939-ben, kitűnő érettségije után emigrált Magyarországról az akkor még brit fennhatóság alatt álló Palesztinába. 1943-ban a verseket is költő lány ejtőernyősként csatlakozott a brit hadsereghez. A rákövetkező évben az egységével Jugoszláviában landolt, hogy csatlakozzanak egy partizán csoporthoz és megakadályozzák a magyar zsidók deportálását. Leszállás után tudták meg, hogy Németország elfoglalta Magyarországot. Miután az egység vezetése túl veszélyesnek ítélte meg az akciót, és sok férfibajtársa visszafordult, Hanna rendületlenül ment tovább a megszállt Magyarország felé, zsidó lányként a szinte biztos halálba. A magyar határon a nácik őt, és a társait is elfogták, és többször megkínozták. A lányt, aki még huszonhárom éves sem volt, napokon keresztül egy székhez kötözve korbácsolták, ütötték, verték, de a saját nevén kívül semmit nem volt hajlandó elárulni. Akkor sem, amikor elfogták az édesanyját, és azzal fenyegették, hogy megölik.

Szenes Hannát 1944 őszén árulásért halálra ítélték, és sortűzzel kivégezték.

„Most, most szeretnék valamit mondani,

Valamit, ami több mint a szó,

Tarkább a színnél,

Zengőbb a rímnél,

Amit nem mondott előttem millió.

Valamit. – Hallgat köröttem a föld,

Várakozón bámul rám az erdő,

Kíváncsi szemmel néz rám az ég is

Minden hallgat. És hallgatok én is.”

Szenes Hanna

 

Miért szavazz rá?

Mert nemzeti hős Izraelben, és ideje, hogy a szülőhazájában is büszkék legyünk rá! Budapesten mindössze egy kis park és egy emlékkő őrzi Szenes Hanna sokakat megszégyenítő bátorságát és kitartását.

NŐI SZOBROKAT BUDAPESTRE!

Te is ismersz olyan nőt, akinek szívesen szobrot állítanál?   Tovább