
Új föld, új szerencse
A Tisztviselőtelep tiltott története
Sétánkon Tolnai Lajos regényét követve bemutatjuk a Józsefváros rejtett kis negyede, a Tisztviselőtelep különleges világát.
A Kőbányától elcsatolt Tisztviselőtelep egy rejtett kis negyed. Ki hallott már arról, hogy Józsefvárosnak van egy mindössze néhány utcából álló, családi házas része is az Orczy kert és a Népliget között? Nemis akármilyen: Budapest első kertvárosa.
Az 1886-ot követő néhány évben felépült városrész születésének a Móricz Zsigmond által a „legnagyobb magyar regényíró elmének” nevezett Tolnai Lajos író volt a krónikása. A Rezső tér 6. háziura, az őstelepes Tolnai Új föld, új szerencse című regényét a Pesti Napló közölte a tárcarovatában, és akkora botrányt kavart, hogy könyvben már ki sem adták – egészen mostanáig. A XIX. századi irodalom és politika fekete báránya ugyanis jól felismerhető szereplőkkel, egy tizennyolc éves lány szemszögéből elmesélve írta meg a telep alapítását kísérő szerelmi, közéleti és üzleti afférokat.
Sétánkon az Új föld, új szerencse főhőseinek nyomába szegődünk: megismerjük a vérkapitalista, uzsorásgyanús Hauzer bácsit, valamint az Elnök utca névadóját. Emellett ellátogatunk egy olyan ház kertjébe, ahol több mint száz éve ugyanaz a család lakik, és bejárunk egy olyan házat, ami 1890-ben épült, majd a '30-as években és 2008-ban is átalakították és kibővítették, s egy ideig a kerület egyik volt polgármestere birtokolta.
A sétán a résztvevők 21% kedvezménnyel megvásárolhatják a könyvet, benne a telep 1891-es térképének nagyméretű reprintjével.
A Magyar Építész Kamara szakmai továbbképzésként elismeri a sétát, pontértéke 1 pont. A kamarai pont igénylését kérjük a helyszínen jelezd!
Kivel járunk?

Balogh Ákos Gergely
közgazdász
Legyenek drámaiak, krimibe illők, hősiesek, mulatságosak vagy egyszerűen csak kedvesek: Budapest lényegét a történetei adják. Ha leírták őket, ha nem, ha betiltották őket, ha nem – ha megtörténtek, ha nem.