Ajtónyitogató
Szabó Magda Debrecene
Szabó Magda nyomába eredünk, hogy egy pillanatra úgy lássuk Debrecent és a világot, ahogyan ő látta.
“Te együtt élsz és együtt pusztulsz a várossal, ezt viszed magaddal, bárhová, bármire jutnál is.” Szabó Magda már budapesti íróként lett világhírű, mégis szülővárosába, Debrecenbe kell mennünk, ha igazán érteni szeretnénk a műveit és őt magát. Miként törhet fel az “elképesztő fantázia” a kálvinista szigorból? Miféle energiákat ad a rázós 20. századi élethez két, soha ki nem teljesedő szülő szeretete, és a szülőföldbe gyökerezettség? Honnan erednek a Szabó Magda-hősnők történetei?
A hosszúlépés.járunk? debreceni sétaszínházán Szabó Magda írásainak, interjúinak részletei állnak össze egyetlen darabbá. A felolvasott művekben egyszerre jelenik meg a valóság és az általa inspirált Szabó-univerzum: Vitay Georgina és Agancsos, Szondy tanár úr és Zsuzsanna nővér, Winettou és Szobotka Tibor.
A darabot Kiss Eszter, a Katona József Színház művésze állította össze és rendezte, munkatársa Németh Pákolicz Tamás. Szabó Magdát a Csokonai Színház művészei, Ráckevei Anna és Hajdu Imelda keltik életre, a díszlet pedig maga a város, Debrecen.
Kivel járunk?
Hajdu Imelda
színművész
Csíkszeredában születtem, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen tanultam, 2016 óta Magyarországon élek. Bár az egyetem elvégzésekor megfogadtam, hogy három évnél többet nem töltök egy adott városban, Debrecen utcáit és a Csokonai színpadát már negyedik éve kémlelem. Ez gondolom, nem véletlen... További fogadalmaim: félévente elhagyom az országot, minden évben látom a tengert. Mindenkinek ajánlom!
Ráckevei Anna
színművész
Az első könyv, amit elolvastam, amikor már tudtam olvasni, a Tündér Lala volt. Szabó Magda onnantól kezdve része az életemnek. Kisebb-nagyobb szünetekkel időről időre megjelenik, és egyik ámulatból a másikba ejt!