Szemerei Éva

Vakok Iskolája - rehabilitációs tanár

Amikor általános iskolás voltam, sokszor mondogatták a tanáraink: "az iskola a második otthonod!" - egy volt ez a sok szlogen közül, amire csak pofavágással lehetett akkor válaszolni: az iskola? Soha!

Több, mint 25 éve dolgozom a Vakok Iskolájában. Meg sem tudom számolni, hány vak gyereket tanítottam tájékozódni és közlekedni a falai közt. Magyaráztam a folyosók egymáshoz való viszonyát, a lépcsőházak szerkezetét nem csak látássérülteknek, hanem képzéseken, érzékenyítő tréningeken rövid időre eltakart szemű "látóknak" is. Hogy ne essek ki a gyakorlatból, hogy pontos és jól értelmezhető leírást adjak, időnként én is vakon, fehér bottal közlekedem a házban. A szó szoros értelmében: csukott szemmel is ismerem ennek az épületnek minden zegét-zugát. Ez az iskola, ez a gyönyörű Ház a második otthonom.