Kétség sem fér hozzá, hogy a Hosszúlépés minden egyes sétáján Budapest újabb és újabb rejtett titkai tárulnak fel - minden alkalommal izgalmas és eltemetett történetek kerülnek előtérbe. Épp ezért nagyon nehéz lenne kiemelni egyetlen sétát kedvencként. Az viszont számomra már nem kérdés, hogy azok a túrák, ahol valamilyen érzékeny téma, társadalmi jelenség vagy kérdéskör kerül elő, nálam messze viszik a prímet.

A Rejtett zsinagógák pontosan ebbe a kategóriába esik bele. Nemcsak hogy eldugott és a nagyközönség számára ismeretlen zsinagógákban járhatunk, de a magyar zsidóság történetével és szokásaival is megismerkedhetünk. Tehát kettő az egyben: épületbejárásra és kulturális túrára is számíthatunk. Nádas Kata, a séta vezetője kívülről és belülről is ismeri a hazai zsidó közösséget, hiszen maga is aktív tagja. Épp ezért képes széles betekintést adni a zsidó világba röpke 3 óra alatt.

Miért nehéz zsidónak lenni Magyarországon?

Kata tizenévesen döntött úgy, hogy szeretné jobban megismerni a zsidó gyökereit és elmélyedne a családja kultúrájában. Állítása szerint nem könnyű magyar zsidónak lenni: a hazai közösség hihetetlen mód traumatizált, hiszen mindenki egy holokauszt túlélő leszármazottja. Pontosan emiatt egy teljes generáció vonult ki a zsidó  közösségből, mi több Kata szerint fiatalkorában az a nézet terjedt, hogy “ha zsidó vagy, akkor az csak rosszat jelenthet számodra”. Szerencsére az elmúlt évtizedekben ismét megindult egyfajta kulturális érdeklődés a zsidó leszármazottak körében. 

Ennek ellenére a magyarországi közösség mindössze tízezer főt tesz ki, ennél viszont tizenkétszer több zsidó származású él hazánkban. Mindez lényegében azon múlik, hogy ki vallja magát zsidónak, hiszen nem térítő vallásról van szó, a zsidóság anyai ágon öröklődik a családokban, épp ezért sokan nem is tudnak a saját gyökereikről. Mivel az elmúlt évtizedekben tabuként kezelte a társadalom a zsidóságot, nagyon nehéz pontos választ adni ebben a kérdésben.

Miért rejtett zsinagógák?

A séta alatt különböző méretű és stílusú zsinagógákat fedezhetünk fel, melyek némelyikét olyan jól elrejtették az utca embere elől, hogy a beavatottakon kívül senki sem találhat rájuk. Régen praktikus módon lakóházak belsejében kaptak helyet az imaházak, ami a közösség számára védettséget és biztonságot teremtett. A túra során megismerhetjük a zsinagógák felépítését és a “kötelező elemeket”. Sőt azt is megtudhatjuk, hogyan azonosítható egy pillanat alatt az ortodox vagy a neológ zsinagóga, miért fontos szín a kék a zsidók számára és miért épültek a zsinagógákra nem jellemző módon tornyos imaházak is.

A zsinagógák sajátos hangulatától elvarázsolt csoportot Kata részletesen beavatja a zsidó közösségek szokásaiba és a zsidóság fontos történelmi eseményeibe. Olyan kérdésekről esik szó, hogy miért is hordanak a férfiak kipát, mit jelen a kóser, miért születtek meg a mikvék, milyen férfi-női hagyományokat őriznek vagy éppen miért volt fontos Magyarországnak a zsidók emancipációja. Ráadásul fény derül arra is, hogy miért kötik össze a zsidókat a pénzzel. 

Bármennyit is változott a világ az elmúlt évszázad óta, sajnos antiszemitizmus a mai napig létezik. Ez ellen csak akkor tudunk fellépni, ha nyitottak vagyunk egymásra, tanulunk a másiktól és a másikról. A Hosszúlépés sétája pedig ebben segít: 3 órában kicsit jobbá és nyitottabbá teszi a világot.

 

Szerző: Michelberger Hanna