Gondolkodtál már azon, hogy a budapesti hidak miért is ott vannak ahol? Egyáltalán hogyan lehetséges az, hogy ezek a monstrumok felépültek? Nem? Hát akkor el kell menned a Pillérek és pilonok sétára, mert egészen más szemmel fogsz legközelebb kiülni a Szabihídra.

A Duna és Budapest kapcsolata által a városfejlődés legfontosabb állomásait és kérdéseit teszi ki az asztalra Kovács Tamás György, a Hosszúlépés sétavezetője. A két és fél órás történelmi utazás a főváros elmúlt 150 évére tekint vissza a hidak segítségével. Színtiszta tények és hihetetlen legendák kötődnek Budapest hídjaihoz - lényegében a főváros emlékezetét hordozzák magukon. Ha még bizonytalankodsz, most itt a lehetőség, hogy kicsit a mélyére nézz a sétának!

A gyász ihlette Budapest első hídját

Budapest területén ideiglenes átkelőhelyek már a római kor óta léteztek, de az első állandó híd megépítésére csak az 1800-as években került sor. 

Széchenyi Istvánt senkinek nem kell bemutatni, már általános iskolában megtanultuk, hogy a Lánchíd az ő nevéhez fűződik. Vajon mi volt a kiváltó ok, ami miatt Széchenyi belekezdett a hídépítésbe? A fejlődést sajnos a gyász szülte: 1820 telén nem tudott részt venni édesapja temetésén, mert a hajóhíd járhatatlan volt a jégzajlás következtében. Innentől kezdve pedig 20 évet kellett várni a Lánchíd felépítésre, ami nemhogy nem egyszerű, de egyenesen hatalmas vállalkozás volt. Szerencsére a munka megtérült: iszonyatos hasznot hozott a híd az építői - és közvetve a város - számára. 

A Lánchíd lábánál Tamástól megtudhatjuk, hogy pontosan honnan teremtett elő Széchenyi több millió forintot, miért nem hallunk soha a Sina családról, annak ellenére, hogy a pénz kétharmada tőlük származott, milyen legendák kötődnek a nyelv nélküliként elhíresült oroszlánok szobraihoz és milyen áldozatokat kellett hoznia a tervezőnek, hogy megmentse a hídat az 1848-as forradalom során.

Amikor a szükség találkozott az igényekkel

A Lánchíd után nem volt kérdés, hogy hamarosan további hidak építésébe fognak: olyan mértékű hídvámpénz gyűlt össze, hogy egyszerre két pályázatot is ki tudtak írni. Ekkor a mai Szabadság híd és az Erzsébet-híd teljesen átalakította a városképet és a gazdasági helyzetet is. Az ingatlanárak az egekbe szöktek, a Fővárosi Közmunkák Tanácsa egész Budapestet érintő városrendezést indított, ami nélkül ma nem feltétlen lenne Budapest ennyire élhető. Sajnos a II. világháborúnak a budapesti hidak is áldozatul estek - mindent elölről kellett kezdeni. Viszont ennek köszönhetjük, hogy olyan nevű ponton hidakat tudhatott magának Budapest, mint a Böske híd vagy a Manci híd. 

Mindezek után nem is kérdés, hogy a hidak ikonikus szerepet kapnak minden város életében. Biztos vagyok benne, hogy kapásból 5 nagyváros hídját tudod felidézni: a kérdés már csak az, hogy a mögötte lévő történetet ismered-e vagy sem. Szerencsére a Hosszúlépés Pillérek és pilonok sétáján teljes képet kaphatsz a budapesti hídtörténetről: egy kellemes séta közben a Szabadság híd, az Erzsébet-híd és a Lánchíd másfél évszázados sztoriját ismerheted meg.

 

Szerző: Michelberger Hanna