Az egyetemi évek a szabadság, a tudásvágy és a folyamatos impulzusok miatt rendkívül meghatározó időszak, ha pedig mindezt egy modern, technikailag jól felszerelt és inspiráló közegben töltheted, akkor nyert ügyed van. A MOME pontosan ilyen lett: nyugati színvonalú épületek, elképesztő építészeti megoldások és közösségteremtő környezet. Ez az a kampusz, ahol biztosan megjön a kedved újra beülni az iskolapadba.

A 2014-ben indult campusberuházás eredményét megismerhetjük az Egyetem az erdő szélén sétán Kovács Ágotának, a MOME Brand Iroda munkatársának vezetésével. Mivel az egyetem csak idén ősszel vette birtokba az épületeket, ezért egy teljes új és friss térrel találkozhatunk. Sőt mindez nemcsak számunkra lehet más világ, hanem a MOME-sok számára is. A lehetőségekkel és a térrel is most barátkoznak. A séta során Ágota a campus minden épületének történetébe és titkába beavat minket, átfogó képet ad a MOME működéséről és a magyar művészeti oktatás fejlődéséről.

Az egyetem, ahol saját asztalt kapsz

Magyarországon az intézményesített művészeti oktatás az 1880-as években mindössze 7 hallgatóval indult el. 140 év alatt viszont sokat változott: mind az oktatás színvonala, a lehetőségek tárháza és a társadalom megítélése miatt. Az egyetem 1954-ben került át Zugligetre, ami a pesti forgataggal ellentétben egy nyugodt és önálló kis világ. Az egyetemisták dolgát nagyban megkönnyíti, ha minden egy helyen található: nem kell ingázni, pár perces sétával könnyen elérhető bármelyik épület és egy biztonságot nyújtó közegben, a külvilágtól valamennyire elszeparált helyen tanulhatnak. 

A MOME campusa mindezt lehetővé teszi a hallgatók számára, sőt mindezt megspékeli azzal, hogy nemcsak emberi, de építészeti szinten is figyeltek a közösségteremtés fontosságára. A hallgatók olyan térben és közegben dolgozhatnak, ami elősegíti az ismerkedést, a tanulást, 0-24 órában a rendelkezésükre áll és a sajátjuknak érezhetik. Minden szak kapott egy hallgatói otthonteret, ami a kreativitásban, a csapatfeladatok megoldásában, a konzultációkban és az egyéni munkában is támogatja a diákokat - saját asztallal, kis konyhával és önálló projekttérrel.

A séta folyamán állandóan azt éreztem, hogy nemcsak az oktatás, de az egyén is fontos a MOME számára, nem egy elveszett neptunkód a hallgató. Mindehhez pedig az építészek is asszisztáltak a kivitelezés során. A campus tökéletes példája annak, hogyan kapcsolható össze az építészet, az oktatás és a közösségteremtés. 

Most akkor tényleg lebeg a MOME Base?

A campus épületei között hatalmas a kontraszt: a szocreál, a klasszicista és a hipermodern mind feltűnik, sőt mindezt a fekete-fehér és a nyitott, illetve zárt épületkomplexumok is erősítik. Nem csoda, hisz különböző építészirodák tervezték az egyes részeket. De talán pont ez az eklektikusság az, ami megadja a különlegességét és extramodernségét a helynek. 

A MOME hitvallása az, hogy minél üresebb egy tér, annál jobban átalakítható és felhasználható, ez pedig az új épületekben is jól megmutatkozik. A bejárás során felfedezzük a nem mindennapi műtermeket és a műhelyeket, megtudhatjuk miért nevezik lebegő épületnek az alapképzéses hallgatók otthonát, egyáltalán milyen elvek mentén építették a campust, kiderül mi az a Gond-üző és mi köze Rubik Ernőnek az egyetemhez.

Miért nézd meg, akkor is, ha nem vagy MOME-s?

A túra végén a jegyzeteim közé azt írtam fel magamnak, hogy a jól átgondolt, modern campus tényleg meghozza a kedvet a tanuláshoz. Hiszen a környezet hat az emberre, az ember pedig a környezetre: a MOME légköre pedig biztos táptalajt nyújt az inspirációhoz és a tanuláshoz.

Mindenképp látogass el a MOME-ra, ha 

 

Szerző: Michelberger Hanna