Az elmúlt 10 évben szinte minden nap elmentem a Gellért Hotel előtt, minden alkalommal megcsodáltam az impozáns épületet, de ennél tovább sosem jutottam. Számomra a szállodát valamiféle különleges varázs lengi körbe: egyszerre rendkívül vonzó és tiszteletet parancsoló. Talán pont emiatt lehet, hogy a küszöböt sohasem léptem át, egészen a Hosszúlépés Grand Gellért Hotel sétájáig.

És milyen jól tettem, hogy végre belülről is megismertem az épületet és annak történetét! Hiszen a Gellért Szállót előreláthatólag néhány éven belül felújítják, és a tervek szerint luxushotelként tér vissza. 

Most még nem késő, hogy te is körbejárd és felfedezd a hotelt a Hosszúlépés csapatával!

Fürdőköpeny és öltöny: kinek ez, kinek az a Gellért

A 20. század sok más budapesti épülethez hasonlóan nem kímélte a szállót sem. Sőt, már a kezdetek sem voltak zökkenőmentesek: az első világháború miatt évekig állt az építkezés. Nem meglepő, hogy szállóige is született, amit előszeretettel emlegettek akkoriban: “Akkor lesz kész, amikor a Gellért”.

A hotel amellett, hogy híres gyógyszálló lett az évek során, számos konferenciának is otthont adott. A két közönséget egyszerre szolgálták ki: a szépen kiöltözött, kosztümben vagy öltönyben megjelenő hölgyek és urak között fel-felbukkantak a fürdőköpenyes és úszósapkás vendégek. Ugyanezt a furcsaságot (és kettősséget) tapasztalhatta meg az az 500 vendég is, akiknek Gundel Károly által üzemeltetett étterem szolgálta fel a fürdő előcsarnokában az isteni libamáj szuflét. 

A szálló, ahol államférfiak és uralkodók is megfordultak

A szállodában híresebbnél híresebb látogatók szálltak meg az elmúlt évszázad során: Horthy Miklós, Yehudi Menuhin, Richard Nixon, de a lista a végtelenségig folytatható. A vendégek között volt, aki hónapokig lakott a szállodában, sőt olyan is akadt, akit ki sem tudtak költöztetni - fizetni persze nem fizetett. 

A Gellértben szállt meg Auguszta főhercegasszony is, Ferenc József unokája. A Habsburg-leszármazott több hónapot eltöltött a szállóban, így már csak Guszti néniként emlegették őt. Guszti néni elképesztően szerette a fürdő hullámmedencéjét. Ennek köszönhető, hogy a tartózkodása alatt lényegében folyamatosan ment a medence: abban a pillanatban, amikor megérkezett a fürdőbe, a hullámmedencét már indították is. 

A séta betekintést enged egy különleges világba: a Gellértben időutazók lehetünk, a szálloda stílusa és falai mind-mind a múlt századot idézik. Kovács Tamás György sétavezető már a Pillérek és pilonok sétán is bizonyította számomra, hogy szenvedélye Budapest és épületei iránt egyedülálló. A Gellért iránti lelkesedése ugyanúgy magával ragadott. A különleges épületbejáráson kiderül, hogyan vált lófürdőből patinás hotellé a Gellért, megtudhatjuk, hogy a gyógyvíz milyen problémákat okozott az építkezés során, és hogyan vált Budapest egyik jelképévé a szálloda.