Ez történt a városi sétálók közösségével egy rendkívüli évben

Mindannyiuknak olyan dolgokhoz kellett alkalmazkodni 2020-ban, amelyekről legfeljebb nagyszüleink történeteiből hallottunk. Felmérésünk alapján bemutatjuk, miként reagáltunk a változásokra.

Évről évre egyre többen fedezzük fel a városi sétákat, mára Budapest igazi sétavárossá vált, olyan hellyé, ahol minden héten több ezren fedezik fel tematikus túrákon saját otthonunkat. Ideje volt, hogy jobban megismerjük a városi sétálók közösségét, ezért 2020. decemberében a Magyar Sétaszövetség átfogó felmérést végzett. Az online kérdőívet közel 1100-an töltötték ki, a válaszokat elemzését több részletben tesszük közzé holnapunkon, a második részben azt mutatjuk be, mi történt velünk 2020-ban. Az első, sétálók közösségét bemutató részt ide kattintva olvashatod.

Az idei évet még évtizedekig emlegetni fogjuk, 2020-ban alapjaiban változtak meg a városi élet keretei. Egy időre zárójelbe kellett tegyünk mindent, amiért jó városban élni: a találkozások helyett el kellett különülnünk, köztereinket csak egyedül használhattuk és kikapcsolódás helyett mind az otthonainkba kényszerültünk. Ez különösen nagy kihívást jelentett mindenkinek, akik aktív kulturális életet élnek: sétákra járnak, színházba mennek, múzeumokat látogatnak és koncerteket hallgatnak.

A városi sétálók szinte azonnal visszatértek a közterekre, amint újra lehetett programokat szervezni. Azok kétharmada, akik tavaly velünk sétáltak, idén is újra eljöttek programokra. Sőt, a fesztiválokon kívül más kulturális kikapcsolódásokon is részt vettek: 55%-uk színházba is elment, felük múzeumba, négytizedük moziba is eljutott. 

Idén a városi sétákon kívül szinte minden programot megpróbáltak a digitális térben pótolni, ezért a sétálók közösségének kétharmada vett részt online eseményeken, legtöbben színházi előadásokat néztek, ötödük közös online filmnézést is szervezett, sőt, 14%-uk még internetes könyvbemutatón is részt vett. Elsöprő többségük (86%) szerint azonban ezek nem tudták megfelelően pótolni a személyes részvétellel járó eseményeket. Közel kilenctizedüknek (88%) hiányzott a közösségi élmény az online programokról, és a járvány után kétharmaduk nem is szeretne többet online kulturális eseményeken részt venni.

A Hosszúlépésnél a Magyar Sétaszövetség tagjaival ellentétben úgy döntöttünk, nem költözünk a digitális térbe, sétáinkat megtartjuk analóg programnak és erőforrásainkat a mielőbbi újraindulás előkészítésére fordítjuk. A sétálók visszajelzései megerősítik döntésünk helyességét. 95%-uk egyetért azzal, hogy a városi séták varázsa csak személyesen érvényesül, 99%-uk pedig azonnal szeretne velünk sétálni, amint újra lehetséges lesz. Négyötödük ért egyet azzal, hogy a városi séták megfelelő óvintézkedésekkel biztonságos programok.

A járvány jelentős változásokat okozott mindannyunk életében. A sétálók hattizede (59,4%) dolgozott otthonról, közel felük (49%) többet olvasott mint korábban, négytizedük pedig több sorozatot nézett; a lakásaikban is elérhető kulturális élményeket keresték. 45%-uk jóval több időt töltött a természetben mint korábban, legkedveltebb kirándulóhelyeik a Margitsziget (28%), a Gellérthegy (24%), a Városliget (21%) és a Normafa (19%) voltak. Egyharmaduk (32%) a városban is többet sétált, mint tavaly, elsősorban a turisták távolmaradásával kiürülő Várnegyedet (28%) és a Dunakorzót (25%) keresték fel. 

Az idei miatti változások közül legtöbben a levegő tisztaságát (81%), az otthoni munkavégzés lehetőségét (60%) és a pesti alsó rakpart lezárását (45%) tartanák meg. Miközben szakmai fórumokon rendszeresen problémaként merül fel a „túlturizmus” avagy overtourism problémája, a városi sétálók örömmel látják az ide látogató külföldieket, négyötödüknek semmi kifogása nem lenne az ellen, ha ugyanannyian érkeznének Budapestre mint a járvány előtt. 

Előző alkalommal azt mutattuk be, kik alkotják a városi sétálók közösségét, legközelebb pedig azt ismertetjük, mit várunk a 2021-es újraindulástól.