A Láthatatlan szépség című séta az általános tévhiteket és tabukat dolgozza fel a látássérültek történetétől kezdve egészen a vakok hétköznapi életét érintő kérdésekig.

15 éves koromban találkoztam először a teljes sötétség jelenségével a Láthatatlan Kiállításon: ekkor tapasztaltam meg mennyire ijesztő tud lenni egy látó számára a vakság. 20 évesen egy látássérülteket foglalkoztató egyesületnél töltöttem a szakmai gyakorlatomat: olyan nem mindennapi közegben fejlődhettem, ahol a természetes az volt, hogy nem látnak az emberek. Ezekkel az élményekkel a hátam mögött indultam neki a Láthatatlan szépség sétának a Vakok Iskolájában, ami még így is nagy hatással volt rám.

Szemerei Éva, a Vakok Iskolájának tanárának elhivatottsága példaértékű: szavaiból sütött a szeretet és a megértés, amikor diákjairól vagy a számukra otthont adó épületről beszélt. A Hosszúlépés túrája során egy teljesen más világba kaphatunk betekintést, mindezt a legtermészetesebb és a leghitelesebb módon. A cikkben sorra vesszük, hogy mi vár rád a séta során és miért kell legalább egyszer az életben megtapasztalnod a látássérültek helyzetét.

Hogyan kezdődött a látássérültek oktatása itthon?

A látássérültek intézményesített oktatása 1825-ben indult Pozsonyban, ekkoriban ismerte fel az ügy fontosságát József nádor. A kezdetekkor még csak 4 tanítvány részesült a személyre szabott oktatás lehetőségében, mára ez a szám 200 felett van a Vakok Iskolájában. Néhány évtizeden belül a helyszín átkerült Budapestre, ám a mai épületbe csak 1901-ben költözhetett be az iskola. Előtte pedig egy terézvárosi lakás, egy laktanya, egy budai szórakozóhely, sőt még a Zeneakadémia is adott otthont a látássérültek iskolájának.

A gyönyörű díszteremben Éva részletesen mesélt a vakok történelméről és az oktatás fejlődéséről. Megtudtuk, hogyan lehetett egy börtönviselt férfi az iskola egyik legfontosabb és leghaladószelleműbb igazgatója, a világháborúk miként nehezítették az oktatást, és milyen szerepet játszik a zene a látássérültek életében.

A Vakok Iskolája: az oktatás ugyanolyan, a módszerek mások

Minden gyermekre érvényes a tankötelezettség, ezért a diákok vagy az integrációt választják, vagy külön a látássérültek számára fenntartott iskolákban kezdik meg tanulmányaikat. A helyzet nem könnyű, sőt egyre nehezebb, mert egyre több a súlyosan, halmozottan sérült gyermek, így a tanárok folyamatosan újabb és újabb kihívásokkal néznek szembe. A sétán arról is szó esett, hogy ennek mi az oka és hogyan lehet alkalmazkodni az új helyzethez.

Jelenleg a budapesti intézményben óvoda, általános iskola és szakiskola működik párhuzamosan. A gyerekek a tananyagot tekintve ugyanazt tanulják, mint a látó diákok, azonban mindezt speciális módszerekkel és eszközökkel. Az első két évben kiegészítő óráik vannak, hiszen az olvasáshoz a tapintásukat kell fejleszteniük, a tájékozódáshoz pedig az óra analógiáját kell sokkal pontosabban ismerniük - a jobb-bal, az előtte-mögötte instrukció ilyenkor nem elég.

A körbevezetés valóban a pincétől a padlásig tart: az alagsor eldugott szobájában egy Braille-könyvnyomda kapott helyett. Itt állítják elő a tanárok a tankönyveket az ország összes látássérült gyermeke számára, amik tartalmukban nem különböznek a hagyományos könyvektől, de mennyiségben nagyon is.

Amiket látóként természetesnek veszünk

A vezetés közben olyan kérdésekkel foglalkoztunk, hogy miként tudják leküzdeni a szociális gátakat a diákok, és hogyan alakítható ki egy mentális térkép, ami alapján képesek egyedül is utazni a városban. Fény derült olyan dolgokra is, amire egy látó nem feltétlen gondolna, például egy látássérült hogyan ír alá egy hivatalos papírt, miként tölt meg vízzel egy poharat, minek a segítségével képes felforralni biztonságosan a tejet vagy összepárosítani a zoknikat.

Átélni és megérteni mások helyzetét, nem könnyű feladat, de olyan élményt nyújt, amit soha nem felejt el az ember. Sokak számára ijesztő és idegen a látássérültek világa, mert úgy érzik, nem tudnák kezelni a helyzetet. Azonban a legfontosabbra nem gondolnak: számukra ez a természetes, és a látók élete a furcsa. A Láthatatlan szépség sétán Éva segítségével megtapasztalhatod, hogy nem is különbözünk annyira egymástól, így pedig egy másik világ kapuja is kinyílik számodra.

 

Szerző: Michelberger Hanna