Gyilkosságok és bordélyházak Budapest szívében

Az V. kerület igazi krimitörténeteket rejt magában: a dualizmus korából ránk maradt bűnesetek némelyike egy horrorsztorit is felülmúl. A főváros kacskaringós, eldugott utcái és régi épületei a bűnözés, a gyilkosságok, a feketekereskedelem és a prostitúció színterei voltak már 150 évvel ezelőtt is.

A ki nem mondott társadalmi tabukat, az elfeledett történelmi tényeket, a véres gyilkossági eseteket, a több tucatnyi bordélyház történetét és a magyar bűnüldözés fejlődését veszi górcső alá a Hosszúlépés sétavezetője, Tiber Gréta a Hosszúlépés Bűnös város című sétáján, bő két órában a belváros szívében. Ha szereted a törit és borzonganál egy kicsit, akkor ezt a túrát neked találtuk ki. Nézzük meg röviden, mire számíthatsz!

Vérbe fagyva: hogyan történtek a leghíresebb bűntettek?

A séta az 1867-1918 közötti időszakba repít vissza bennünket, amikor az országban a szociális biztonság gyenge lábakon állt. A korrupció begyűrűzött a bűnüldözés szervei közé, a meglévő eszköztár és szabályrendszer alapjai még kialakulóban voltak. A pénz és a bosszú azonban nagy úr, így sajnos a vérfagyasztó rémtörténetek valósak - hallhatunk prostituáltak lemészárlásáról, a dánosi rablógyilkosság részleteiről és egy uzsorás öregúr brutális kivégzéséről is. 

A túra közben olyan kérdésekre kapunk választ, hogy akkoriban a kegyetlen bűnözők miért 15 év börtönbüntetést érdemeltek a halálbüntetés helyett, Teleki László politikus valóban öngyilkosságot követett-e el, hogyan ítélhettek el valakit a koponyájának jellegzetességei miatt, és vajon miben hasonlítható össze a több mint 100 bankrablást elkövetett Papacosta banda a Viszkis rabló esetével.

Budapest a szörnyváros: a prostitúció és a leánykereskedelem központja

A jobb megélhetés reményében sokan költöztek fel Budapestre a 19. században, a szegénysorból származó fiatal lányok nagy része pedig bordélyházba vagy kéjnőtelepre kényszerült. Végigsétálva a belváros utcáin nem is sejthetjük, hogy mely ajtók mögött található lakások voltak a prostitúció melegágyai. Míg a Magyar utcában az elit, addig az Ó utca környékén a szegényebb rétegek lelték örömüket a fiatal lányokban. A séta során kiderül, hogy a híres madámok milyen hatással voltak a még híresebb történelmi alakokra, hogyan irányította Haynaut vagy Krúdy Gyulát egy-egy kurtizán, illetve miként működött és hogyan illeszkedett a város életébe ez a rendszer. 

A prostitúció mellett a leánykereskedelem is virágzott, mert az Európa közepén található országunk jó elosztóközpontnak bizonyult: sok lány került veszélyes és visszafordíthatatlan helyzetbe, a hatóságok pedig ugyan tudtak a hálózatokról, leginkább megtűrték azokat. Ezért is ragadt Budapestre a borzalmas jelző: szörnyváros néven emlegették a fővárost.

Habár 150 évet repülünk vissza az időben a túránk során, nem szabad elfelejtkezni arról, hogy az akkori problémák napjaink gondjai is. A bűnözésről, a gyilkosságokról és a prostitúcióról beszélni kell, mert a társadalom fontos velejárói, a szőnyeg alá söprés pedig csak a burjánzását erősíti.

A Bűnös város séta segít megérteni és átlátni a probléma gyökerét, sőt tabuk nélkül mutatja be mindezt.

 

Szerző: Michelberger Hanna