Kesztyűsbáb, pálcás báb, marionett, árnyjáték, bunraku - csak néhány a temérdek bábtípus közül, amiket a színészek élettel és lélekkel töltenek meg minden egyes előadás során. Most a Hosszúlépés szervezésében elsőként kukkanthatsz be a Budapest Bábszínház kulisszái mögé!

A Bábszínház. Nem (csak) gyerekjáték séta a felnőtt közönséget célozza meg: a bábelőadások titkaiba, a bábkészítés folyamatába és a színház történetébe, működésébe vezet be minket. Füry Anna, a séta vezetője rögtön azzal indít, hogy a bábszínház az emberek fejében általában gyerekprogramként él. A bábjátékot önkéntelenül összekötjük a gyermeki évekkel, valójában azonban korosztálytól független szórakozásról van szó. Hiszen, ahogy maga a színház is vallja: a bábjáték nem korosztály, hanem műfaj.

71 éve szórakoztatnak minket a bábelőadások

Az Andrássy út ikonikus helyszíne Budapestnek: különböző szakaszai eltérő jellegűek, így a diplomácia, a kereskedelem és a művészet is helyet kapott az épületek között. Az alapításkor, 1949-ben a Bábszínház pontosan ebbe a különleges hármasba illeszkedett be. A sétán Anna elárulja, hogy ki és hogyan fektette le a bábjátszás alapjait hazánkban, illetve hogyan vált pezsgő és élettel teli hellyé a színház az évek során. Megismerhetjük azt is, hogy milyen társulatok és igazgatók cserélték egymást az elmúlt 70 évben.

A mindenkori politikai vezetőség sosem tulajdonított nagy jelentőséget a bábszínháznak. Ennek köszönhetően a szocializmus évei alatt sok olyan rendszerkritikus darabot játszhattak itt, amit máshol lehetetlen lett volna bemutatni. Így születhetett meg az 1951-ben bemutatott Sztárparádé is, ami aktuálpolitikai kérdéseket dolgozott fel a bábok nyelvén. Azt, hogy mennyivel több hasonló darabra lett volna igény, mutatja a Sztárparádé elképesztő népszerűsége: előfordult, hogy a nézők betörték a jegypénztár ablakát, csak azért, hogy jegyhez jussanak.

Ahol az élettelen élővé válik

A séta során a Bábszínház olyan rejtett részeibe sétálhatunk be, melyeket korábban a közönség nem láthatott. A kulisszák mögött a színház nemcsak a stáb és a színészek birodalma, hanem a bábkészítőké is. A bábok megtervezése hosszú és összetett folyamat: nemcsak a formát kell kitalálni, de az anyagokat is nagyon alaposan kell megválasztani. Hiszen az anyag minősége a báb lelkiségét testesíti meg. A színház más-más műhelyeiben kapják meg a bábok a testüket és a lelküket: a vázat, a festést és a ruházatot. 

A bejárás során Anna részletesen bemutatja a bábok készítésének izgalmas folyamatát, sőt kiderül az is, hogy a tervezők honnan veszik az ihletet egy-egy báb megtervezéséhez. A bábkészítő műhelyben pedig még magával Misi Mókussal is találkozhatunk.

A bábszínész nem csak színész

Színész nélkül az elkészített báb csak egy élettelen baba. A színész a mozdulataival és beszédével kelti életre a bábot: így születik meg a báb személyisége. Épp ezért, ha különböző színészek ugyanazt a bábot fogják is a kezükbe, más előadást fogunk látni tőlük.

A bábszínészek képzése a ‘90-es években indult Magyarországon, azóta 5 évente mindössze 10-12 főnek van lehetősége kitanulni a szakmát. A képzés során nemcsak színészi ismereteket kapnak, hanem a bábkészítési folyamatokat is megtanulják, sőt erős pszichológiai háttértudást is szereznek az egyetem alatt. A bábszínész egyfajta plusz látásmóddal rendelkezik: a paraván mögött csapatként kell mozogni és működni, hiszen ha egyikük rosszul lép, minden megborulhat a darabban. 

A színpadra is besétálhatunk, sőt a zsinórpadlást is körbejárhatjuk. Anna a színészképzés és az előadások létrehozásának kulisszatitkai mellett rengeteg apróságot is elárul a bábszínházról. Megtudhatjuk például, mi az a bábszínész KRESZ, láthatunk bábfésűt, kiderül, hogy miért van lépten-nyomon tükör az épületben, és ki is az az ügyelő.