Szilágyi Adrienn

történész

Budapest az együttes érzékelés forgataga: az illatoknak színe, az ízeknek illata, a hangoknak íze, a színeknek hangja van.

A sokszor szürkének, koszosnak, bűzösnek, zajosnak „kikiáltott” fővárosban szeretném megtalálni és megmutatni mindazt, hogy hogyan használhatjuk másképp az érzékszerveinket és ezáltal gondolatainkhoz hogyan kapcsolhatunk más érzéseket. A budapesti tavasznak a színe – Krúdy Gyulát idézve – a lila, ahogyan az első kis ibolya csokrokkal megjelennek az öreg hölgyek a metróaluljárójában, az illatát és zaját az áradó Duna adja. A zöldellő nyári estéken a kerthelyiségekben, szórakozóhelyeken „virágzik” az élet a duruzsoló asztalok között. Ősszel a „lehulló vadgesztenyék kopognak” a budai bástyasétányon, majd lassan ködpára ül a Dunára és a két városrészre, amit csak a sárga villamosok és a kék buszok törnek meg. Télen a fehér hópelyhek leginkább csak a háztetőkön világítanak, az utcákon gyorsan szürke latyakká válnak, az így morgolódó lakosoknak némi meleget leginkább az ünnepi városi fények, a kávézókba és a vendéglőkbe szorult beszélgetések nyújtanak.

Jelenleg az MTA BTK Történettudományi Intézet posztdoktor kutatója vagyok. A kutatásaim során 19. századi magyar történelemmel foglalkozom.

Melyik városi sétán járhatsz Adrival?

Még több lépés

Webshop

Nézd meg termékeinket webshopunkban!

Megnézem

Kövess minket!

Hosszúlépés+

Hosszúlépés+
Több, mint séta

Megnézem